blog
Ünnepek egyedül
Van az az idilli kép, ami mindannyiunk fejében él: kint lassú ütemben hullnak a hópelyhek, otthonunkban összegyűlik a család, a kandalló jó meleget áraszt, finom illatok lengedeznek a jó meleg szobában. Érzed a hangulatot, ugye? Most gondolj bele, hogy egyedül vagy külföldön, az ünnepeket munkával és idegenek társaságában töltöd. Ha már átélted ezt tudod, mire számíthatsz, viszont ha most jön az első Karácsonyod külföldön, érdemes felkészülnöd rá.
Miért erősödnek fel az érzelmek, a hazavágyódás érzése és leszünk lehangoltak, szomorúak külföldön az ünnepekkor?
Tulajdonképpen már az ünnepek közeledtével megérezzük annak finom feszültségét. Terveket készítünk, bevásárolunk, ajándékokat veszünk, stb. Úgymond ráhangolódunk az ünnepre és azokra, akikkel az ünnepet eltölteni gondoljuk. Ekkor családunk, barátaink, ismerőseink társaságában kívánunk lenni és amikor távol vagyunk ezektől a személyektől, akkor hajlamosak vagyunk kívánatos ideológiák gyártására. Meg vagyunk győződve arról, hogy milyen jó volna velük lenni... Pedig nem is mindig volt az olyan nagyon jó. Távolról mégis felerősödnek az érzelmek, a pozitív emlékek előtörnek és a hiánya gyakran elszomorít minket.
Mit tehetünk ez ellen?
Vannak azok az érzelmek, amiket bizony meg kell élnünk. De nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Ismerjük meg magunkat: ha hajlamosak vagyunk a "depresszióra", akkor tegyünk ellene, keressünk fel szakembert, akivel megoszthatjuk gondolatainkat, érzéseinket. Emellett az is nagy segítség lehet, ha az ünnepeket újdonsült barátainkkal, lakótársainkkal töltjük, tehát nem vagyunk egyedül.
Mit csináljunk, ha otthonunktól távol, olyan személyekkel kell együtt eltöltenünk az ünnepeket, akik nem igazán állnak közel hozzánk?
Erre van néhány javaslatom, de természetesen ez mindenkinél egyéni, másként működik. Fontos, hogy ezt a néhány dolgot szem előtt tartsuk, hiszen a másik félnek ugyanannyira nehéz lehet most, mint nekünk:
1. Fogadjuk el a másikat – ezt jelezzük is neki.
2. Érezze, hogy gondolatai, Gondolkodása különbözhet a mienktől és e különbözőség miatt nincs harag.
3. Toleráljuk azt, ha mást Lát a világból.
4. Ne bántsuk azért, ha ő mást Érez, mint mi. Éppen a különbözőség az egyedi szépségünk.
5. Fogadjuk el, hogy másként Reagál a helyzetekre.
Mi lehet az alapvető kulcs az együtt ünnepléshez?
Ha elfogadjuk a másikat olyannak, amilyen. Ne akarjuk megváltoztatni, inkább teremtsük meg az összetartozás élményét.
Vajon közrejátszik-e az időváltozás abban, hogy a hangulatunk is komorabb télen?
Az ember olyan érzékeny szerkezet, amelyre minden hatással van: a mozgás, a költészet, a zene, a böjt, a szél, a hideg, a meleg. Ebben benne van minden. De a „minden” felsorolása nagy kihívás lenne. :) A tél pasztell színei, ha nem is mindig vagyunk tudatában, inkább a begubódzásra, otthon a lakásban maradásra invitálnak, míg a nyár napfényes élénk színei energiával töltenek fel minket és kikívánkozunk a lakásból pl. a természetbe.
Mi az igazán fontos az ünnepben?
Az ünnepek egyik legfontosabb része, amikor a család a "terülj terülj asztalkánál" ül és beszélgetés közben a sok-sok finomságot fogyasztja. A családi rituálék közé tartozik, hogy megosztjuk egymással az ételt, közben pedig beszélgetünk, ami a kapcsolatunk biztonságát, stabilitását erősíti. Ez hiányozhat leginkább, amikor távol kell ünnepelnünk azoktól a személyektől, akiket szeretünk. Hiszen ez az amit újrateremtünk, amit ismételni igyekszünk a kapcsolatainkban, az Összetartozás, az Oda tartozom, a Hozzám tartoznak, az Együtt vagyunk élményét, melyeknek együttesen akkora ereje van, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy kibontakozzunk.
Liza, te hogyan tudtál segíteni eddig klienseidnek az ünnepek alatt?
Meghallgatom, mellettük állok, és mint az imént említettem támogató, biztonságos kapcsolatot építünk melyben a finom konfrontáció is megengedett , mert annak van akkora ereje, ami segíti a személy kibontakozását, különböző életterületein a sikerességét. Segítségem természetesen nem pótolja a család hiányát, de mégis jó érzés a klienseimnek arról mesélniük, hogyan is töltenék az ünnepeket itthon, milyen vágyképeik vannak és ehhez képest most mit élnek át az adott helyzetükben. A beszélgetések során természetesen más egyéb területeket is érintünk, ami a családhoz kapcsolódik. Fontos, hogy merjünk segítséget kérni és legyünk tisztában azzal, hogy a beszélgetéseink négyszemközt maradnak.
Ha te is szívesen beszélnél anyanyelveden gondolataidról, érzéseidről, keresd fel Goldschmidt Lizát, az Emigráció Terápia pszichológusát!